A BARAKK.HU nyitó oldalra lépésBarakk Kft.   5100 Jászberény, Nagykátai út 17.   Tel: +36-57-415070   Kapcsolat Kapcsolat   Honlap térkép Honlap térkép   
 

Aktuális akcióink:





 

Födém

Födém, lásd:

 

Födém információk:



1. A födémek rendeltetése és fajtái
2. Fejlődésük története
3. Általános tervezési szempontok
4. A különböző födémek értékelési szempontjai
5. Boltozatok
6. Síkfödémek
6.1. Fafödémek
6.2. Acélgerendás födémek
6.3. Vasbeton födémek
6.3.1. Monolit vasbeton födémek
6.3.2. Előregyártott vasbeton födémek
6.3.3. Részlegesen előregyártott vasbeton födémek
6.3.4. Erkélyek, loggiák
7. Födémek tervezésének menete

 


1. A födémek rendeltetése és fajtái

 

A födémek vízszintes teherhordó szerkezetek, rendeltetésük:

- a terek fölső lezárása,

- az egymás fölötti szintek elválasztása.

 

Fajtái:

- a boltozatos födémek - nyomásra igénybevett szerkezetek;

- a síkfödémek - hajlításra igénybevett szerkezetek,

utóbbiak anyaguk szerint:

- fafödémek,

- acélgerendás födémek,

- vasbeton (monolit, előregyártott, részlegesen előregyártott) födémek.

 


2. Fejlődésük története

 

Az elmúlt százötven évben épült - a jelenlegi épületállományt tekintve jelentős volument képviselő - szerkezetekre kiterjedően a fejlődés az alábbiakkal jellemezhető:

- 19. sz. közepe: pince és földszint fölött boltozat, följebb fafödém;

- 1850. - az acélgerendás (poroszsüveg) födémek megjelenése;

- 1867-1914.: az acélgerendás födémek különféle változatai;

- 1870. - Nyugat-Európában : vasalt beton födémek;

- 1880. - acélgerendák között beton elemek;

- 1893-1909.: MÁTRAI salakbeton födémek kiterjedt alkalmazása;

- 19-20. sz. fordulóján: szalagacéllal, köracéllal vasalt beton szerkezetek;

- 1910. - mai értelemben vett vasbeton szerkezetek;

- 1911. - falkötő vas helyett vasbeton koszorú;

- I. világháború után: sűrűbordás, majd idomtestes födémek;

- 1928-42.: bauxit-cement alkalmazása;

- 1930.: az előregyártás gondolatának megjelenése;

- II. világháború után, a tömeges igények kielégítésére előregyártott vb. födémek - előfeszített vasbeton elemek;

- 20. sz. második fele: a monolit vasbeton-építésben a korszerű zsaluzati rendszerek fejlesztése;

- az előregyártás és a monolitikus építés előnyeinek egyesítése: részlegesen előregyártott födémek.

 


3. Általános tervezési szempontok

 

Statikai szempontok:

- a síkfödémek hajlításra igénybevett szerkezetek, lehajlásuk korlátozott (monolit vb. födémeknél: l/600; előregyártott födémeknél: l/300 - l: fesztáv);

- a méretezés önsúlyra és hasznos (állandó és változó) teherre, a rezgések figyelembe vételével történik;

- a födémek falakra, vázgerendákra támaszkodnak, a felfekvések mértékét az igénybevétel és a szilárdsági adatok figyelembe vételével kell meghatározni;

- a többtámaszúságot célszerű kihasználni;

- az épület vízszintes merevítésére alkalmasan (tárcsaként) kell szerkeszteni;

- a falak összefogására koszorúval kell kialakítani;

- elemekből épített födémeknél az elemek együttdolgozásának lehetőségét meg kell teremteni (középen koncentrált erővel terhelt tartó terhének előírt hányadát a szomszédos elemek kell hordják)

 

Épületszerkezeti szempontok:

- az összetett igények kielégítésére a födém kiegészítő rétegekkel, szerkezetekkel egészül ki:

· fölső zárófödémen: a csapadék- és hővédelem;

· alulról hűlő födémen: a hővédelem;

· közbenső födémen: a felületképzés és a hangvédelem (lég-, test- és lépéshang-védelem), esetenként a használati, üzemi víz elleni védelem követelményét kell kielégíteni;

- tűzvédelem, akusztika, gépészet takarása stb. esetén álmennyezetre van szükség;

- a födémek külső peremén (koszorú, gerenda felületén) hőszigetelést kell beépíteni;

 

Tűzvédelmi szempontok:

- általában 2 szintig nincsenek különleges követelmények;

- 3-5 szint esetén minimum tűzgátló födémekre van szükség (Th=0,5 óra);

- >5 szint esetén tűzálló födémekre van szükség (Th=1; 1,5 óra);

 

A szerkezetek tűzvédelmi teljesítőképessége:

- fokozottan tűzállóak - Th=1-1,5 óra - a monolit vasbeton, a monolittá alakított vasbeton (kivéve a feszített!) födémek;

- tűzállóak az előregyártott vasbeton, az idomtestes és az acélgerendák közötti béléstestes födémek;

- mérsékelten tűzállóak - Th~1 óra - a csapos gerendafödém, a fagerendás födém ³8cm feltöltéssel és alsó vakolattal, valamint az előfeszített vasbeton szerkezetek.

 

Épületgépészeti szempontok:

- a padló és a födém között vezetékek és szerelvények elhelyezésére van szükség, ez történhet:

· bordák közötti feltöltésben,

· vékony vb. lemezes szakaszok fölötti feltöltésben,

· álmennyezetben.

 

Kiviteli szempontok:

- építés - technológiai és

- gyártás - szállítás - szerelés - gazdasági megfontolások.

 

Esztétikai szempontok.

 


4. A födémek értékelési szempontjai

 

A födémek értékelésénél az alábbiakat kell áttekinteni:

- a teherviselés, az együttdolgozás, a többtámaszúság megvalósulása;

- az alakváltozás - lehajlás - korlátozása;

- a konzol kialakításának lehetősége;

- a rezgésérzékenység;

- a tűzállóság szintje;

- a léghang-gátlás színvonala;

- az épületszerkezeti alakíthatóság: erkélyek, loggiák építése, nedves üzemű helyiségek födémmezői, födémáttörések kialakítása.

 


5. Boltozatok

 

A boltozatok egy, vagy két irányban görbült szerkezetek, melyekben kizárólag nyomó igénybevétel ébred. A támaszoknál a függőleges erők mellett vízszintes erőkkel is számolni kell. Történetük során megfigyelhető a törekvés az egyre nagyobb fesztávok áthidalására, és a támaszok vízszintes erői felvételének finomodó megoldásaira.

 

Egy irányban görbült szerkezet a dongaboltozat. Változata a poroszsüveg födém, melynek tárgyalására az acélgerendás födémek között kerül sor.

A két irányban görbült boltozatok formái a kolostor, a teknő és a tükörboltozat.

A kolostorboltozat négyzetes alaprajzra, két donga derékszögű kombinációjaként szerkesztett térlefedés. Lényegében ebből származtatható a teknő- és tükörboltozat.

A keresztboltozat két donga áthatásából keletkezik. A római keresztboltozat záradéka egyenes, a románé - a megemelt középpont miatt - íves.

A boltozatok ismeretét ma a műemlékvédelem feladatai indokolják.

 


6. Síkfödémek

 

A síkfödémek körében a szerkezeti anyag szerinti tárgyalás a célravezető. Eszerint az alábbiakkal kell foglalkozni:

- fafödémek;

- acélgerendás födémek;

- vasbeton födémek.


6.1. Fafödémek

A fafödémeket az elmúlt száz évben a vasbeton födémek még a családiház-építésben is szinte teljesen kiszorították.

A fafödém előnyei:

- csekély önsúlya,

- előregyárthatósága, száraz, szerelő jellegű építése,

- jó hőszigetelése,

- kis súlyához viszonyított jó léghang-gátlása,

- megújuló alapanyaga, környezetet nem károsító felszámolhatósága;

 

hátrányai:

- korlátozott lépéshang-szigetelő képessége,

- csekély hangszigetelő-képessége,

- gomba- és rovarvédelem szükségessége,

- a tűzvédelem miatti korlátozott alkalmazhatósága.

 

Napjainkban megfigyelhető újbóli térhódításuk az ökologikus mozgalmakhoz, és a "készházak" technológiájához köthető. Ismertetésüket a felújításra váró fafödémes épületek jelentős tömege is indokolja.


6.1.1. Történelmi szerkezetek

a.) A csapos gerenda-födémek sűrűgerendás, alul sík szerkezetek. A lefelé szintenként vastagodó fal fél-tégla széles felületére felfekvő gerendák együttdolgozását a ~ 2 m-ként beépített, F 3 cm, l=10-15 cm keményfa köldökcsapok, s a mezőközépen beépített ékek segítségével oldották meg. A gerendavégek befülledését szellőzéssel biztosították. A födém alsó felületét nádszövettel erősítve vakolták, fölső síkjára feltöltésre került a padló. A múlt századforduló nagy bérházainak padlásfödémje általában így készült.

 

b.) A pórfödém - neve is erre utal - a paraszti építés eszköztárába tartozik. A 60-80 cm tengelytávra elhelyezett és alulról látszó fagerendák fölső síkjára deszkázatot szegeztek, melynek csatlakozási éleit hézagléccel zárták le Erre agyag-tapasztás készült, ami egyaránt szolgálta a hő- és tűzvédelmet, valamint a terménytárolásra alkalmas sík felületet.

 

c.) A pólyásfödém hasonló rendeltetésű. A gerendák közeit lécre csavart, agyaggal átitatott szalmacsóvák sorával töltötték ki. A födémre homokfeltöltés és agyag-tapasztás került.

 

d.) A borított gerenda-födém lényegében a pórfödém alsó gerendasíkon deszkázott változata.

 

e.) A béléses borított gerendás födém a gerenda oldalára szegezett lécekkel fogadja a takaróléces deszkázatot, a szerkezeti magasság így csökkenthető.

 

f.) A vakgerendás borított gerendás födém kétrétegű szerkezet. A béléses gerendás födém alatti síkban, a falra pallók támaszkodnak, melyek a födémtől ≥3 cm-rel elmaradnak. Ezekre kerül a deszkázat, melyet nádszövet közvetítésével vakolnak. Ez a szerkezet jelenti az álmennyezet ősét.

 

Fafödémek szerkesztése:

- ha a födém alsó síkja burkolt, a gerenda-kiosztást kizárólag tartószerkezeti szempontok határozzák meg;

- látszó gerenda-kiosztásnál az esztétikai szempontoknak érvényesülniük kell;

- a gerenda keresztmetszete 4:7 - 5:7 oldalarányú, a szokásos (60-80 cm-es) tengelytáv esetén magassága első közelítésként a fesztáv l ≥ l/16-ban vehető fel;

 

A gerendakiosztás szabályai:

- a gerendák egy vonalban fekszenek fel a falra (a kisebb falkeresztmetszet-csökkentés érdekében);

- a födém kevés és rövid kiváltással (pl. kéménynél) készül;

- a gerendákkal párhuzamos falak mellé (≥ 3 cm hézaggal) gerenda (fél-gerenda) kerül;

- a fagerenda távolsága a kéménytől ≥ 8 cm;

- a szerkezeti elemek toldása: régebben ács-szerkezetű kötésekkel, ma (rozsdamenetes) acél szerelvények segítségével;

- a gerenda a falra (fedéllemez alátétsávra) ~ 15 cm-t fekszik fel, a gerendavég befülledését 2-3 cm-es légrés akadályozza meg;

- a gerendavéget kiékelik, és falkötő vasakkal lehorgonyozzák;

- a fallal párhuzamos szélső gerendákat - hármat összefogva - laposvasak kötik ki a falhoz;

- a könnyű válaszfalak méretezett fagerendákra ülnek fel;

- a nehéz válaszfalak acél "I" tartókra épülnek, vagy átmenők.


6.1.2. Korszerű fafödémek

Fafödém alkalmazása manapság családi házak - elsősorban az ún. készházak - körében jön szóba. Helyzetét tekintve lehet közbülső és padlásfödém, vagy beépített tetőterek fölső (pl. torokgerendával egyesített) zárófödémje.

A gerendákat pallóból fűrészelik, vagy kisebb darabokból, szegezett tartóként állítják elő. A kis keresztmetszetű, karcsú gerendákat sűrű (40-45 cm) tengelykiosztással tervezik.

A gerendák közötti mezők készíthetők:

- a deszkázatra fektetett szigetelőlemezre készített könnyűbeton kitöltéssel;

- előregyártott könnyűbeton, vagy vázkerámia béléselemekkel;

- réteges, szerelt konstrukcióként, szálas hőszigetelő anyagú kitöltéssel, faforgácslemezes kéreggel, úsztatott cement-estrich aljzatú padlóval.

 

A fafödémek értékelése:

- elemeinek együttdolgozása (a csapos gerendafödém kivételével), többtámaszúsága csak nehézkesen oldható meg;

- rezgés-érzékenyek;

- min. 8 cm éghetetlen feltöltéssel mérsékelten tűzállóak;

- csekély saját súlyuk ellenére - réteges felépítésüknek köszönhetően - léghang-gátlásuk kedvező;

- a nedves üzemű helyiségek (pl. fürdőszoba) hidegpadlóit vízszigeteléssel kell ellátni.


6.2. Acélgerendás födémek

 

A 19. század közepétől a 20. század elejéig kiterjedten alkalmazott acélgerendás födémeket a vasbeton kiszorította. Ma acélszerkezetű magas-házak és nagy-fesztávú csarnokok szerkezeteként élnek tovább.

 

A poroszsüveg födém a hagyományos acélgerendás födémek legelterjedtebb változata volt. A melegen hengerelt "I" gerendák közeit dongaboltozatként falazták ki.

Az építés szabályai:

- a gerendakiosztásnál azonos szélességű mezők kialakítására törekedtek;

- a gerendákat 1,00-1,30 m tengelytávolságra kiosztva (általában szabad kézből falazva), a födém alul síkra volt vakolható;

- nagyobb gerendatengelytáv esetén (mintadeszkázaton építve), az alsó felületen a dongaív látható volt;

- a gerendát a falra (≥15 cm) habarcságyba fektették;

- a gerendavégeket a falba áttoló vasakkal lehorgonyozták, később a vasbeton koszorúba bajuszvasakkal bekötötték;

- a fallal párhuzamos gerendákat (hármat összefogva) laposvasakkal a falkötő vasakhoz rögzítették;

- a kifalazást a gerendák alsó övére fűzött orrtéglák segítették;

- a gerendaközöket a gerendák tengelyével

· párhuzamos téglasorokkal, vagy

· szöget bezáró - a teherhordó falak mentén és mezőközépen párhuzamos (kupás) sorokkal kiékelt - gyűrűs sorokkal falazták;

- a szélső mezők oldalnyomását vonórúddal, vagy a koszorúba bekötött vasbeton lemezzel oldották meg;

- az oldalnyomás kiegyenlítésére az összes mezőt egyszerre építették;

- az együttdolgozást híg cementhabarcs-hátkiöntéssel valósították meg;

- a konzolos erkélyeket, függőfolyosókat eleinte acélgerendákra fektetett kőlemezekkel, később boltozottan, majd vasbetonból (ez utóbbi két esetben csapadék-szigeteléssel kiegészített padlóburkolattal) építették;

- a könnyű válaszfalakat a födém teherelosztó rétegére építették, a nehezeket kiváltották, vagy átvezették a födémen.

 

Acélgerendás födémeket ezen kívül építettek:

- üreges tégla, illetve kovaföld-betéttestes mezőkkel;

- alul- és felül-bordás vasbetonlemezes födémként;

- téglabetétes vasbetonlemezzel: pl. Horcsik födém.

 

A vasbeton födémek őse az acélgerendás födémek salakbeton-lemezes változata a Mátrai födém. Az alul sík födémre az acélgerendák irányában növekvő lemezvastagság és az íves (belógatott) vasalás a jellemző. A lemezben átlósan vezetett, köteges vasalás az acélgerenda támasz-közeli negyedeiben adta át a terheket, s ezzel a nyomaték és az acél-keresztmetszet csökkentését egyaránt szolgálta. A gerendákkal párhuzamos, szélső mezőkben a vasalást a falakhoz horgonyozták ki.

Nedvesség-károsodások következtében e szellemesen, szépen szerkesztett födémek nagy hányada ment tönkre. (Nedvesség hatására a salak kéntartalma aktivizálódott, s a kénsav megtámadta a vasalást.)

 

Az acélgerendás födémek értékelése:

- szilárd, közepesen tartós, rezgés-érzékeny szerkezetek;

- elemeinek együttdolgozása külön megoldással (pl. hátkiöntő habarccsal) biztosítható;

- a többtámaszúság két traktuson átérő gerendákkal oldható meg;

- min. 8 cm éghetetlen feltöltéssel, burkolattal és vakolt felülettel mérsékelten tűzállók;

- nedvesség- és korrózió-érzékenyek, védelmükről gondoskodni kell.

 

Az acél vázszerkezetek födémjeiről a vázak tárgyalásakor már volt szó.

Az acél vázgerendákra (fiókgerendákra) fektetett tűzi-horganyzott acél trapézlemezekből felbetonnal illetve száraz, szerelő jellegű rétegfelépítéssel készül födém. A trapézlemezeket egymáshoz - pl. szegecs vagy csavarkötéssel - a gerendákhoz - csavarokkal, csapokkal, stb. - rögzítik.

Ezeket a födémeket tűzvédő álmennyezettel egészítik ki.


6.3. Vasbeton födémek


6.3.1. Monolit vasbeton födémek

A monolit vasbeton födémek jellemzése:

- szilárd, tartós, a legkevésbé rezgés-érzékeny szerkezetek;

- a geometriai méretek és a vasalás összhangjával alkalmazkodnak az igénybevételekhez;

- az együttdolgozás követelménye esetükben magától teljesül;

- a többtámaszúság könnyen kialakítható;

- a koszorú és a kiváltó - többletvasalással - a szerkezetbe rejthető;

- tűzálló (a monolit vb. födém fokozottan tűzálló: Th > 1,5 óra; az idomtestes födém tűzálló: Th = 1 óra);

- nagy m2-súlyú, s így jó léghang-gátlású;

- a kiegészítő - padló, stb. - rétegeket jól fogadja.

 

Változatok:

 

a.) A síklemez födémek:

- egy irányban vagy két irányban teherhordó szerkezetek;

- vonal-menti (fal, gerenda), vagy pontszerű megtámasztással rendelkeznek;

- előnyös a többtámaszú kialakítás;

- pillérekkel alátámasztva:

látszó fejezetes gombafödémként vagy

a támasz rejtett megerősítésével, fej nélküli gombafödémként építhetők meg.

 

b.) Az idomtestes födémek:

- egy irányban teherhordó, alul-felül sík szerkezetek;

- működésük a nagyszilárdságú idomtestek, a beton és a betonacél együttdolgozásán alapul.

- a síklemezekhez viszonyított kisebb önsúllyal, nagyobb szerkezeti magassággal, kedvezőbb erőjátékkal jellemezhetők.

- a födémtéglák rovátkolt oldalfelülete a betontapadást, lesarkítása a nyomófeszültségek átadását szolgálja;

- a támasznál az oldalüregek kitörésével megnövelt betonkeresztmetszet a negatív nyomatékok felvételét segíti;

- felbeton nélkül készíthetők.

 

A Bohn-tégla födém az idomtestes födémek széles körben alkalmazott hazai változata volt. A ritkított zsaluzaton megépíthető, acél- és cement-takarékos födém tűzálló. A bordatávolság 25 cm, az elemmagasság 24 cm, a felbetont ≥ 3 cm vastagságtól vették figyelembe. A födémet l < 5m fesztáv esetén egy, l ≥ 5m esetén két keresztbordával merevítették.

Előnyei:

- az épület méreteihez jól igazodott (a kiegészítő szakaszok vasbetonból készültek);

- a födémáttörések kiváltása a födémbe rejtetten volt megoldható;

- az épületgépészeti vezetékeket (pl. a fürdőszobában) a bordák között kialakított vékony vasbeton lemez fölött vezették;

- a könnyű válaszfalak bárhol, a nehezek bordán, keresztbordán álltak;

- a csapadékhatásnak kitett helyeken vasbeton lemezt építettek.

 

Az idomtestes födémek sajátos változata az üvegtégla-betétes vasbeton födém. Zárófödémként az alattuk lévő terek megvilágítására szolgálnak, esetenként járható födémként is.

 

c.) A monolit vasbeton gerendás födémek:

Az alul-bordás lemez gazdaságos erőjátékkal jellemezhető, a gerenda a lemezzel együttdolgozó fejlemezes gerendaként számolható. A bordák tengelytávolsága 1.50 - 2,50 m közötti.

 

A szerkesztéskor a fesztáv (l) függvényében felvehető méretek:

 

 

kéttámaszú

többtámaszú

gerenda

l/20

l/25

lemez

l/30 (min. 7 cm)

l/40 (min. 7 cm)

 

Előnyös tulajdonságuk, hogy a gerenda magasságának növelésével a födém súlya csak kevéssé nő.

A lemezvastagság a gerendakapcsolat ékszelvényű kialakításával csökkenthető, de ez zsaluzási nehézséget okoz.

A födém alsó síkján megmutatkozó gerendák a belső tér megjelenése és a válaszfalak csatlakozása szempontjából hátrányt jelentenek, zsaluzása is nehézkes. Az alsó felületén sík, felül-bordás lemez viszont statikailag kedvezőtlen (a gerendák közötti feltöltés nehéz, a gerendamagasság csökkentése viszont gazdaságtalan).

 

d.) A sűrűbordás födém:a leírt probléma megoldását jelenti. A (többnyire korlátozottan terhelhető) födémet t ≤ 70 cm tengelytávú vasbeton bordák és a fölső síkjukon csatlakozó, v ≥ t/10 vastagságú lemez alkotja. A bordák közötti könnyű, a vasbetonnal statikailag nem együttdolgozó béléstestek alsó felülete jól vakolható. Az alul-felül sík födémet erőjátéka alapvetően megkülönbözteti az idomtestesekétől.


6.3.2. Előregyártott vasbeton födémek

Az előregyártott vasbeton födémek jellemzése:

- elterjedésük a II. világháborút követő, nagy volumenű építési igényekhez köthető;

- az építőanyagok garantálható minősége és a statikai számítások színvonala a biztonság határáig igénybevett szerkezeteket eredményezett;

- az elemeket a méretkoordináció, a tipizálás elvei alapján, szabványos minőségben gyártják;

- gyors, száraz, szerelő jellegű technológiával építik be;

- a szerkezet - lényegében - azonnal terhelhető;

- a nagyszilárdságú beton, az előfeszítés technikája kisebb önsúlyú, nagy teherbírású szerkezeteket eredményez.

 

Változatok:

 

Az előregyártott vasbeton födémek korai változatain - a sűrűn egymás mellé helyezett "I", "┴" és "┬" szelvényekből kialakított, kedvezőtlen erőjátékú, gazdaságtalan födémeken - a fejlődés hamar túllépett. A fejlesztés egyik ága a gerendák széthúzásával, közeiket tálcákkal, béléstestekkel töltötte ki, másik iránya több gerendát összekapcsolva üreges, pallós elemeket alkotott.

 

a.) Előregyártott vasbeton gerendás födémek

 

A födém szerkezeti elemei és szerkesztése:

- a normál illetve feszített vasbeton gerendák (0,60 m-es méretlépcsőkön) 2,40 - 7,80 m közötti fesztávú födémek építésére alkalmasak;

- a teherhordásra merőlegesen az épület mérete kötetlen, a 0,60 (1,00) m-es tengelytávra kiosztott gerendák közeit béléstestek (betontálcák) töltik ki;

- a gerendák a teherhordó falakra (habarcságyba) 12-15 cm-t fekszenek fel, vasalásuk beköt a koszorúba;

- az együttdolgozást hátkiöntő-habarcs vagy felbeton biztosítja;

- a vizes helyiségek alatt, a csapadékhatásnak kitett részeken és a gerendákkal párhuzamos kiegészítő födémmezőkben monolit vasbeton szakaszok épülnek;

- a könnyű válaszfalakat gerendákkal párhuzamosan felbetonra, azokra merőlegesen tömör béléstest-sorra építik;

- a nehéz válaszfalak alatt a födémet megerősítik (gerendakettőzéssel, monolit vasbeton szakasz beiktatásával), esetleg teherhárító boltövre állítják;

- az előregyártott vasbeton gerendák kéttámaszúak, csak kivételes esetben konzolosak (pl. az "FFK" gerenda);

- a födém konzolos szakaszainak a teherhordási iránytól függő kialakítása a tervezés feladata.

 

(A 20.sz. harmadik negyedében széles körben alkalmazott típusok láthatók a 12. ábrán.)

Figyelemreméltó fejlesztési eredmény volt a BVM-PPB födém. A rendszerhez 13, 15 és 17 cm magas, l = 2,40 - 7,80 m fesztávú feszített vasbeton gerendák és különböző - vázkerámia, könnyűbeton, polisztirolhab - anyagú béléstestek tartoznak. A helyszíni beton hálós vasalású. A födémet kis önsúly, sokféle teherbírási változat, jó együttdolgozás jellemzi.

 

Az előregyártott vasbeton gerendás födémek legelterjedtebb hazai változata az "E" jelű feszített vasbeton gerendás födém (magassága h=19 cm, fesztávja l=2,40-6,60 m, 60 cm-es méretlépcsőkön). A béléstestek méretválasztéka (EB 60/19, EB 30/19, EB 60/24), a gerendakiosztás (pl. kettőzés) és a felbeton (+5 cm) az igénybevételek rugalmas követését teszi lehetővé.

 

b.) Előregyártott vasbeton pallós födémek:

 

Az üreges födémszerkesztés előnyei a nagyobb fesztávok tartományában mutatkoznak meg. A fesztávval növekvő lemezvastagság az önsúly növekedését vonja maga után, ezt csökkentik az üregek, ami gazdaságosabb szerkezetet eredményez.

Építészetileg hátrányos, hogy az elemek nagy méretei a tervezést kötöttebbé teszik, s a kiváltó gerendák lelógnak födémsík alá.

A szerkezet jellemzése:

- a 0,60, (1,00), 1,20 m széles üreges pallókból szilárd, tartós, közepesen tűzálló födém építhető;

- a pallók feltámaszkodnak a falakra (12-15 cm), illetve a gerendákra (8-10 cm), és bekötnek a koszorúba;

- az illesztési hézagok kibetonozása és a koszorú segíti az együttdolgozást;

- többtámaszúság nem alakítható ki;

- a vizes helyiségek alatt szerelőpallókat, vagy monolit szakaszokat iktatnak be;

- a csapadéknak kitett erkélyek monolit vasbeton szerkezettel készülnek.

 

A körüreges feszített vasbeton pallók (PK, PS; h=19 cm; l=2,40-6,60 m) jellemzően a faltömbös építési mód födémjei voltak.

 

Az "UNIVÁZ" előregyártott vasbetonvázhoz körüreges, normál és szerelő-palló, valamint konzolos palló tartozik (h=27 cm; l=2,40-9,00) vakolatmentes felülettel.

 

A "BVM-TIP" váz előfeszített, nagyüreges födémelemeinek hossza (FS-27: h=27 cm, lmax-12 m; FS-37: h=37 cm, lmax-15 m), a hosszúpados gyártásnak köszönhetően tetszőlegesen választható meg. A rendszerhez szerelőpalló és konzolos födémelem is tartozik. (A "BVM-TIP" váznak van "┬" és "┬┬" födémeleme is, elsősorban csarnoklefedések céljaira.)

 

Az YTONG építési rendszerhez (magastetők tetőpallójaként is beépíthető) korrózióvédett vasalatú pórusbeton födémpallók tartoznak. Profil 78 elnevezésű változatuk tárcsává alakítható. (A méretek: vastagság: 20, 24, 30 cm, szélesség: 60 cm, lmax-6,00 m). A rendszernek része a konzolos palló is (l=6,00 m esetén a konzol maximum 1,50 m).


6.3.3. Részlegesen előregyártott födémek

A részlegesen előregyártott födémek az előregyártás technológiai és a monolitikus építés statikai előnyeit egyesítik.

 

a.) Gerenda + béléstestes födémek

 

A vázkerámiás födémek előregyártott, kerámiaelem-kérgű vasalt beton gerendái közé vékonyfalú, üreges kerámia béléstestek kerülnek. A túlemelt alátámasztásokon, szárazon összerakott födém elemei helyszíni kibetonozással (hálós vasalású felbetonnal) nyerik el végleges formájukat.

 

"FERT" födém:

- a gerendák alsó részen kibetonozott kerámia "papucselemei" kígyózó kengyelekkel összekapcsolt, 3 hosszvasból álló vasalást fogadnak be;

- a gerendák 4 cm-t fekszenek fel a falra és túlnyúló vasalatukkal - pótvasakkal megerősítve - kapcsolódnak a koszorúba;

- az 50 cm tengelytávú gerendák közé 19 vagy 22 cm magas béléstestek kerülnek, szükség esetén 4 cm vasalt felbetonnal kiegészítve;

- a fesztáv l= 3,00 - 6,60 m közötti 20 cm-es méretlépcsőkön;

- amennyiben a falköz > 4,0 m, a főirányra merőlegesen, 2,0 m-ként keresztbordát kell beiktatni.

 

"POROTHERM" építési rendszer födémje:

- a kerámia kérgű födémgerendák hosszúpados gyártással, nagyszilárdságú feszített huzalokkal vasalva készülnek;

- a gerendafelfekvés 12 cm, a koszorú-kapcsolatot az elhelyezés után felhajtott kengyelekbe fűzött pótvasak erősítik meg;

- a fesztáv-tartomány l= 3,50 - 6,75 m - 25 cm-es méretlépcsőkkel - de a gerendák kővágó koronggal vághatók is;

- a vázkerámia béléstestek 45, illetve 60 cm-es gerenda-tengelytávot adnak ki, magasságuk 17 cm;

- a födém 4, illetve 6 cm-es vasalt felbetonnal egészülhet ki.

 

"MESTERFÖDÉM":

- előregyártott gerendájának csak a húzott betonacéljait veszi körül beton;

- erőtanilag együttdolgozó beton béléstestek esetén elegendő a gerendák bebetonozása;

- vázkerámia béléstest esetén felbetonra van szükség;

 

b.) Előregyártott zsaluzóelemes födémek

 

Zsaluzólemezes "MESTERFÖDÉM" és IVS födém:

- nagyfelületű, vékony (> 4 cm), előregyártott vasbeton lemezeket bennmaradó zsaluzatként alkalmazva alul-felül sík födémek építhetők;

- a zsaluzóelemekből (<75 cm tengelytávra) kiálló betonacél rácsbordákat a helyszínen kiegészítő - az elemcsatlakozások fölé kerülő, a koszorú- és a bekötő, valamint a hálós - vasalással ellátva bebetonozzák;

- gazdaságosan építhető födémvastagság 10-40 cm közötti;

- 25 cm-nél nagyobb lemezvastagság esetén a rácsbordák közé polisztirolhab betétek helyezhetők, s az így könnyített (s a tömörnél gyengébb léghang-gátlású) födémmel 10,00 m-es fesztáv is áthidalható.

 

Az YTONG építési rendszer födém-kéregpallója hasonló elvek alapján működik. A pallók alsó felületére gyártott pórusbeton réteg vakolható.


6.3.4. Erkélyek, loggiák, teraszok

Az erkélyek, loggiák - amennyiben méretük megfelelő, tájolásuk jó és az időjárástól való védettségük megfelelő - jelentős mértékben növelik a lakóértéket.

Elrendezésük a homlokzati sík elé ugró, épületsarkon kialakított, a homlokzat síkjától részben vagy teljesen hátrahúzott.

A hazai szóhasználat szerint az erkély konzolos, a loggia pillérrel, fallal alátámasztott szerkezet, a terasz az előzőknél nagyobb méretű, alatta belső tér van (terasztető), vagy talaj-közeli, illetve azon fekszik.

 

Kialakításuknál figyelembe kell venni, hogy:

- nagy hőigénybevételnek vannak kitéve, s az ebből adódó hosszváltozás nem közvetíthető az épület egyéb részeire;

- csatlakozásuk hőhidat jelenthet, ezt ki kell küszöbölni;

- burkolata időjárás- és fagyálló kell legyen;

- a felületét érő csapadéktól a határos szerkezeteket és tereket védeni kell;

- a nagy felületek csapadék-elvezetéséről gondoskodni kell;

- biztonságos korlátot kell építeni.

 

Szerkesztési lehetőségeik:

- a teherhordás irányában konzolos lemezként szerkeszthetők, a hőhídhatás megelőzésére a szerkezeti kapcsolatot hőszigetelő anyaggal összeépített speciális vasalat teremti meg (pl. Schöck-Isokorb);

- a teherhordásra merőleges irányban a teherhordó falakba befogott gerendák konzoljai (vázas épületeknél a vázgerendák konzoljai) támasztják alá az erkélylemezt, melyet a födémtől hőszigetelő sáv választ el, a hőhíd így a konzolokra redukálható;

- a loggiák lemezét alátámasztó fal koszorújának keresztmetszete megosztható, a külső, loggiához tartozó és a belső, födémhez tartozó részt hőszigetelő betétsáv választja el hőhídmentesen egymástól;

- az épület homlokzatát nagy hosszon kísérő (pl. függőfolyosót képező) konzolt a teherhordó szerkezeten is átmenő hézagokkal (t < 2-szeres szélesség, t < 5 m távolságokban) dilatálni kell.

 


7. Födémek tervezésének menete

 

Födémek tervezésének menete:

- a teherhordás irányának megállapítása;

- a teherhordó és merevítő falak helye és a fesztávok a megállapítása;

- a födém anyagának (pl. vasbeton) és szerkezetének (pl. előregyártott gerendás) eldöntése;

- fesztávok ellenőrzése (pl. gyártott méretekkel való egybevetés);

 

A födémgerenda-kiosztás menete (részlegesen vagy teljesen előregyártott gerendás födémek esetén) a kritikus helyek megoldásával kezdődik:

- födémáttörések szegélyezése;

- válaszfalak alátámasztása;

- vizes helyiségek alatti - csőszerelésre alkalmas - födémrészek kialakítása;

- csapadékhatásnak kitett - erkély, loggia - mezők, konzolos szakaszok megoldása;

 

Csomópontok szerkesztése:

- koszorúk hőszigetelése;

- nyílásáthidalások megtervezése;

- hőhídmentesség ellenőrzése;

- vízszigetelést igénylő szakaszok geometriai kontrollja (összetett rétegrend igazodása a többi helyiség padlónívójához).


A födém a különböző rendeltetésű épületek és építmények, valamint ezek helyiségeinek lefedésére, az egymás fölé kerülő terek térelhatárolására szolgáló, vízszintes szerkezetek. A födémszerkezeteket önsúlyra, valamint a helyiségek rendeltetésszerű használatából származó hasznos terhelésre kell méretezni.

A födémek a helyiségek lefedésén, a térelhatároláson és függőleges irányú teherviselésen kívül még részt vesznek az épület vízszintes irányú merevítésében is.

Az un. komplex födém rétegfelépítését a következő fő részek alkotják:

 - a teherhordó szerkezet,
 - a hő és hangszigetelő réteg,
 - a padlószerkezet (padozat).

A vizes üzemű helyiségeknél és lapostetőknél - azaz legfelső födémnél (más néven zárófödémnél) vízszigetelő réteg, párazáró, ill. páraszellőző réteg beépítése is szükséges.

Tartószerkezeti követelmények:

- szilárdság:

 az állandó jellegű terhek (önsúly, válaszfalak, súlya és az esetleges terhek) hasznos terhek, berendezések, dinamikus igénybevételek kellő biztonságú viselésére legyen a födém méretezve,

- tűzállóság:

 mértéke a födémben lévő éghető anyagoktól függ, a födém tűzállósági fokozata feleljen meg az épületre vonatkozó tűzrendészeti előírásoknak.

- együttdolgozás:

 a padozati réteget támadó koncentrált terhelés a födém tartószerkezetének minél nagyobb felületén legyen elosztható.

- többtámaszúság:

 többtraktusos épület esetén az alátámasztó szerkezetek fölött a födémmezők nyomatékbíró módon csatlakozhatnak. Ennek előnyei: kisebb lehajlás, gazdaságosabb tartóméretek.

- kis lehajlás:

 kismértékű rezgés (a lehajlás megengedhető mértéke monolit födémeknél a fesztávolság 1/600-ad része, előregyártott födémeknél 1/300-ad része).

Épületszerkezeti követelmények:

- hővédelem:

 különböző mértékben fűtött helyiségek között és legfelső (záró) födémnél fontos.

- hangvédelem:

 közbenső födémeknél, lakó- és középületekben jelentős a lépéshang gátlás. A hangszigetelés a teherhordó szerkezet és a padozat között elhelyezett hanglágy réteg. A padló kemény aljzata ez esetben nem érintkezik közvetlenül a szilárd födémmel (un.úsztatott padló).

- vízszigetelés:

 üzemi használati víz elleni szigetelés szükséges a közbenső helyiségek vizes helyiségei alatt. Zárófödémekre lapostető esetén csapadékvíz elleni szigetelést kell készíteni. Párás terek felett páraszigetelés alkalmazása is szükséges lehet.

- épületgépészet elhelyezhetősége:

 a vízszintes helyzetű vezetékek befogadása, a függőleges vezetékek födémáttörésen való átvezethetősége.

Esztétikai követelmények:

 - a födém alsó síkjának kialakítása,
 - lakó- és középületeknél az alsó sík mennyezet kialakítás általában megkövetelhető,
 - látható gerendás, bordás, ill. kazettás födémeknél egyenletes kiosztásra, harmonikus arányokra kell törekedni.

Technológiai és gazdaságossági követelmények

monolit födémeknél:

 - ismételten felhasználható állvány és zsaluzat,
 - gyorsan felállítható és elbontható (áthelyezhető) zsaluzó készlet alkalmazása,

előregyártott födémeknél:

 - kedvező gyárthatóság,
 - könnyű szállítás és mozgatás lehetősége,
 - kedvező beépítési lehetőség (egyszerű, gyors, folyamatosan szervezhető munka),
 - anyag- és élőmunka takarékos megoldás.

Födémszerkezetek fajtái

 A födémszerkezetek főbb osztályozási szempontjai: a beépítési hely, gyártási és építési technológia, építőanyag és szerkezeti rendszer szerinti csoportosítás.

Beépítési hely szerint a födémek lehetnek:

 - pince fölötti födém,
 - közbenső (emeletközi) födém,
 - legfelső (záró-) födém.

Gyártási és építési technológia szerint megkülönböztetünk:

 - monolit (helyszínen készített),
 - félmonolit (részben helyszínen készített),
 - előregyártott (helyszínen vagy üzemben) és
 - szerelt jellegű födémeket.

Födémek anyaga lehet: fa, acél, vasbeton, kerámia.

Szerkezeti rendszer szerint a födémek fő csoportjai:

 - gerendafödémek:
 a tartógerendák egymás mellett zárt sorban helyezkednek el,

 - gerendás födémek:
 egymástól távolabb fekvő tartógerendák és a közöttük lévő kitöltő vagy átfedő elemek alkotják a szerkezetet.

 - pallós, panelos födémek:
 előregyártott, általában üregekkel könnyített pallók és panelok, teknős vagy bordás födémpanelok.

 - lemezfödémek:
 előregyártott síklemez födémtáblák, monolit sík és bordás lemezfödémek, sűrűbordás betét- ill. béléstestes lemezfödém.

A következőkben szerkezeti rendszer szerint ismertetjük a legfontosabb födémszerkezeteket.

Gerendafödémek

Épületfelújításnál, födémcserénél, bontásnál gyakran találkozunk még csapos gerendafödémmel. Sűrűn egymás mellé helyezett bárdolt vagy fűrészelt gerendák alkotják az alul sík teherhordó szerkezetet. A gerendák együttdolgozását kb. 2,0 m-ként beépített keményfa csapok biztosítják. A gerendavégek alátét deszka közbeiktatásával támaszkodnak a főfalakra. A padlószerkezet és a gerendák között kiegyenlítő homokfeltöltés helyezkedik el. A födém alsó síkjára nádszövet közbeiktatásával kerül a mennyezetvakolat.

Gerendafödémek készíthetők még sűrűn egymás mellé helyezett "I" szelvényű előregyártott vasbeton tartókból. Alkalmazásuk elsősorban nagy terhelésű mérnöki szerkezeteknél indokolt.

A gerendafödémek általában jelentős önsúlyú, átlagos terhelés esetén gazdaságtalan szerkezetek.

Gerendás födémek

A gerendás födémek a hagyományos födémszerkezetek legelterjedtebb, legtöbb változattal rendelkező fajtái.

Fagerendás födémek:

A népi építészetben számos változata alakult ki a faanyagban takarékos megoldású fa tartószerkezetű födémeknek.

A szalmapólyás födém esetében a gerendákhoz szegezett lécekre vagy ha szegezést nem használtak, akkor a gerendák oldalában kialakított vájatokba, sárba áztatott szalmacsóvával körülfont karókat helyeztek sűrűn egymás mellé. Az így kialakított felületet sárral betapasztották és felülről agyagréteggel vonták be. Ez a házilagos készítésű födém meglehetősen jó hőszigetelő képességgel rendelkezett.

A pórfödém alulról látható gerendás szerkezet, amely általában gyalult gerendákból és azokra helyezett deszkázatból áll. Erre még feltöltés és szükség szerinti burkolat (leggyakrabban agyagtapasztás) kerül.

A pallófödémek esetén a gerendáknál karcsúbb, magas szelvényű pallók sűrűbb kiosztásával készülnek a pallók. A pallókat kifordulás ellen deszkákkal támasztják egymáshoz. A pallók felső élére erősített deszkázatra itt is feltöltés kerül, amelyre szükség szerinti padlóburkolat készülhet.

Jellegzetes faanyagú födémszerkezet a borított gerendás födém. A födém négyszög szelvényű faragott vagy fűrészelt gerendáit egymástól 60-100 cm távolságra helyezik. A gerendákra alul és felül deszkaborítást erősítenek. A felső deszkaborítás és a padozat közé feltöltés kerül. Az alsó deszkaborítás lehet gyalult, festett kivitelű vagy nádszövet közbeiktatásával vakolt felületképzéssel készülő. A borított gerendafödém béléses változatánál nem a felső deszkázatra, hanem a gerendák közé süllyesztett bélésdeszkákra kerül a feltöltés, ezáltal csökkenthető a födémszerkezet szerkezeti magassága. A deszkabéléses borított gerendásfödémnél a gerendák alsó síkjára kerül a mennyezeti deszkaborítás, ami lehet festett vagy pácolt kivitelű, de kétrétegű nádszövet közbeiktatásával az alsó felület is vakolható. A deszkabéléses gerendás födém esetén viszont a bélésdeszkák alkotják az alulról látható felületet, tehát a gerendázat alsó része a felületet tagolva alulról látható.

A vakgerendás födém esetében az alsó burkolat nem a fagerendákra közvetlenül, hanem a gerendákhoz erősített deszkákra kerül.

Meg kell említeni még a mestergerendás fafödémet, amit szélesebb (7-8 m szélességű) helyiségek lefedésére alkalmaznak. A mestergerendákat egymástól 5-6 méterre helyezik el, majd ezekre merőlegesen osztják ki a fiókgerendákat. Ebben az esetben a fiókgerendáknál faanyag megtakarítás érhető el.

Faanyagú födémekkel új szerkezetként ma már ritkán találkozunk, fenntartási-felújítási munkáknál azonban szükség lehet a fafödémekkel kapcsolatos épületszerkezeti ismeretekre.

Acélgerendás födémek

Az acélgerendák közötti poroszsüveg födém egymástól 100-120 cm távolságra helyezett melegen hengrelt "I" szelvényű acéltartókból, valamint a tartók közötti tömör téglából készített, néhány cm ívmagasságú féltégla vastag boltozatból áll. Az acéltartók talpára helyezett un. orrtéglák vállként biztosítják a boltozat indításához szükséges hajlást. A födém enyhe boltozott hatását meghagyva, vagy sík felületűre kiegészítve készítik a mennyezetvakolatot. Az acélgerendák vasbeton koszorúba befogottak. A boltozati oldalnyomás felvételére szélső mezőben vonóvasat alkalmaznak. Ezzel a födémszerkezettel már csak régi épületek bontásánál, átalakításánál találkozunk.

Az acélgerendák közötti téglabetétes lemezfödém a téglaboltozatos födémnél kisebb önsúlyú, alsó felülete sík, vakolattartása kedvezőbb. Az acélgerendák között lapjára fektetett, hézagaiban vasalt és betonnal kiöntött téglalemezekkel készül. Nagyobb gerendatávolság esetén felbetonnal látják el. A hagyományosnak tekinthető acélgerendás födémek mellett (amelyek tömörfalas teherhordó szerkezetű épületek födémei) szólni kell az acélvázas épületek különböző acélgerendás födémeiről is.

Gyakran előfordult régebben acélgerenda és monolit vasbeton lemezfödém kombinációja. Ennek egyik megoldása a vasbeton lemez acélgerendával való alátámasztása, de találkozhatunk merev acélgerendabetétes bordás vasbeton lemezfödémmel is. Acélvázas épületek esetén lehetséges az acélgerendákra előregyártott vasbeton födémszerkezeteket ráhelyezni. Ezek lehetnek üreges palló jellegű, ill. teknőpanel jellegű előregyártott vasbeton födémelemek.

Acélvázas épületek esetén a födémszerkezetet gyakran acél födémgerendára erősített egy vagy kétrétegű (szembefordított) trapézlemez bennmaradó acélzsaluzat és az arra elkészített monolit (általában előre hegesztett hálós vasalású) betonréteg alkotja. Korlátozott terhelés esetén a profilozott acéllemez bennmaradó zsaluzat ideiglenes födémnek is használható. Az acéllemez a felbetonnal együttdolgozva vesz részt a teherviselésben. A betonréteg viszont sík felületet biztosítva alkalmas kontakt padlóburkolati rétegek aljzatául és egyúttal kielégíti a tűzvédelmi előírásokat is, szintenként éghetetlen vízszintes határoló réteget biztosítva.

Előregyártott vasbeton gerendás födémek:

Az előregyártott vasbeton gerendás födémek széleskörű elterjedését a következő tényezők indokolták:

 - méretkoordinálás, tipizálás és szabványosítás,
 - egyszerű, gyors, "száraz" építési technológia,
 - az előregyártás fejlődése következtében nagyobb szilárdságú, kisebb keresztmetszetű és önsúlyú elemek gyártásának lehetősége,
 - kisebb helyszíni élőmunkaigény,
 - faanyag takarékosság,
 - a feszített vasbeton alkalmazási lehetősége,
 - gépesítés,
 - azonnali terhelhetőség.

Az előregyártott vasbeton gerendás födémek gerendái 30, 60, 100 vagy 120 cm tengelytávolságban elhelyezett gerendákból és a gerendák közötti béléselemekből állnak. A béléselemek legelterjedtebb változatai üreges kialakításúak. Előnyös a gerenda szelvénnyel azonos magasságú béléselemek alkalmazása, mert alul-felül sík födémet eredményez.

A gerendák az alátámasztó szerkezetre típustól függően 10-15 cm hosszban támaszkodnak. A födémszerkezet tartói és kitöltő elemei gyártmánykatalógusból kiválaszthatók. A gerendák és béléstestek választékából mutatunk be néhány szerkezeti elemet.

Az előregyártott vasbeton gerendás födémek szilárd, közepesen tűzálló szerkezetek. A nagy sorozatban gyártott, gazdaságos födémszerkezetek lakó- és középületekben általában megfelelnek.

Zsaluzógerendás félmonolit, beton béléstestes födémek.

Ezek közé tartozik például a Leier-BCM típusú mesterfödém. Ennél a födémnél a vasalt betontalppal együtt kialakított előregyártott acélszerkezetű vasalás a béléstestek elhelyezése és a béléselemek közötti zsaluzóelem sáv kibetonozása és megszilárdulása után vesz részt a teherviselésben. A födémszerkezet zsaluzó gerendái mindkét irányban, tehát egymásra merőlegesen is elhelyezhetők. A födémszerkezet építés közben ideiglenes alátámasztást igényel a kibetonozás megszilárdulásáig. A Leier-BCM mesterfödém az előregyártott és a monolit vasbeton födémek egyes előnyeit igyekszik ötvözni. A mesterfödém elemeinek tárolása és a födém beépítési elve tanulmányozható.

Zsaluzógerendás, béléselemes vázkerámia födémek

Az üzemben vagy helyszínen vázkerámia idomokból, köracél rácsozattal összeállított, kis önsúlyú - tehát emelőgép nélkül elhelyezhető - gerendákból és vékonyfalu, nagy üregtérfogatú béléselemekből készül un. félmonolit technológiával. A gerendák és béléselemek között helyszíni kibetonozás biztosítja az együttdolgozást. A Fert födémnek is nevezett szerkezet kis önsúlyú, kedvező épületfizikai tulajdonságú, alsó síkján jó vakolattartási tulajdonságú födém. Magánerős építkezés esetén alkalmazása különösen célszerű.

Pallós és panelos födémek

A födémpallók üzemben előregyártott nagyméretű födémelemek, melyek hosszúsága, az előregyártott gerendák méretrendjével azonos, szélességét a koordinált méretrend, a gyártási technológia határozzák meg. Előnyük, hogy alul-felül sík szerkezetek, beépítésük kevés helyszíni munkát igényel, alkalmazásuk az építést gyorsítja.

A körkeresztmetszetű üregekkel könnyített födémpallók 59 és 119 cm szélességben készülnek, a falakra vagy áthidaló gerendákra 10 cm-t fekszenek fel.

Pallós födémekrenmutatunk be példát.

A panelos födémek ill. tetőelemek előregyártott nagyfesztávolságú, vékonyfalú teherhordó és térelhatároló szerkezetek. Leggyakoribb változataik teknős vagy alulbordás kialakításúak. Alkalmazásukra elsősorban nagyteres ipari, vagy középületek födémeként kerül sor (ld. a csarnokszerkezetek fejezetben).

Lemezfödémek

A monolit vasbeton födémek főbb sajátosságai:

 - szerkezeti kialakításuk, méreteik az igénybevételt jól követik,
 - a monolit kialakítás lehetővé teszi az egyes szerkezeti részek maradéktalan együttdolgozását, biztosítja a többtámaszú kialakítást,
 - a monolit vasbeton födém mint saját síkjában merev tárcsa, hatékonyan részt vesz az épület vízszintes merevítésében,
 - hagyományos monolit eljárás esetén az építés magas állványozó és zsaluzó faanyag igényű,
 - nedves építési eljárással készül a födémszerkezet és csak kellő szilárdulási idő után terhelhető,
 - a monolit vasbeton födém időtálló és fokozottan tűzálló,
 - lépéshanggátlása a viszonylag magas önsúly miatt jó, de lépéshang ellen szigetelni kell,
 - épületgépészeti szempontból kedvező - födémáttörések az egyedi szerkezet esetén egyszerűen kialakíthatók,
 - a födém acéligénye viszonylag magas (80-120 N/m2).

A monolit vasbeton lemezfödémek fajtái:

1. Alul-felül sík lemezfödém: (egy vagy két irányban teherviselően kialakítva). Kisebb alapterületű, legfeljebb 3-4 m falnyílású terek fölött alkalmazzák. Nagyobb fesztávolságok esetén a lemezvastagság és az önsúly túlzottan megnő. Ez esetben a bordás lemez gazdaságosabb.

2. Alulbordás lemezfödém: a méretezés kötetlensége miatt a monolit vasbeton lemezfödémek között a leganyagtakarékosabb. Hátránya, hogy nem biztosít sík mennyezetet. Igényes esetben álmennyezetekkel takarják a bordákat.

3. Felülbordás lemezfödém: sík alsó mennyezetfelület igénye esetén alkalmazzák. Statikai szempontból keresztmetszete előnytelen, mert a nyomott zónában kisebb a beton keresztmetszet.

4. Gombafödém: pillérvázas épület borda nélküli vasbeton lemezfödéme. A megközelítően négyzethálósan kiosztott pillérek vagy oszlopok fejezete átmeneti lemezzel vagy anélkül (rejtett gombafejes pillér) kialakítható.

5. Sűrűbordás födémek: az alul-felül sík lemezfödémekhez sorolható szerkezeti jelleg szerint a betéttestes födémek csoportja. A betéttestek általában nem vesznek részt a födém erőjátékában. A betéttestek (idomtestek) kialakítása alkalmas arra, hogy beton részekkel együtt dolgozzanak. A betétek általában üreges kerámia vagy vázkerámia elemek (pl. Bohn tégla). A szerkezetet ritkított zsaluzattal készítik.

6. Acéllemezekre betonozott bordás lemezfödém: acélvázas épületek elterjedten alkalmazott szerkezete. Sajtolt - általában trapézszelvényű - vékonyfalú acéllemez profilokra rendszerint hegesztett hálós vasalású 6-8 cm vastag betonréteg kerül. A profillemezek bennmaradó zsaluzatként a vasbetonszerkezet húzott acélrétegeként is működnek.

7. Merev acélbetétes bordás monolit vasbeton lemezfödémek: Az acélgerendás födémek témakör tárgyalásánál már említésre kerültek. Régebben elterjedten elhalmozták az "I" szelvényű acélgerendát mint monolit födém merev acélbetétjét. Alul- ill. felülbordás vasbeton lemezfödém szerkezetpéldáját mutatjuk be merev acélbetéttel.

Előregyártott vasbeton lemezfödémek:

Panelos lakóépületek (pallófödémnél szélesebb) nagyfelületű alul-felül sík födémelemeként készítik. Kis szerkezeti vastagságú vakolatot nem igénylő lemez. A jobb szerkezeti együttdolgozás érdekében az alátámasztott végek fogazott kialakításúak is lehetnek.

Boltozatok

A boltozatok íves felületű térlefedő szerkezetek, amelyeket a XIX.század közepéig széles körben alkalmaztak. A boltozatok és kupolák önállóan is alkalmasak téralkotásra, akár csarnok jellegű építmények kialakítására is. A korszerű síkfödémek megjelenése előtt a faanyagú födémek mellett a boltozatokat alkalmazták széles körben térlefedő szerkezetként és közbenső födémek szerkezetei is gyakran boltozott kialakításúak voltak. Az acélgerendás födémek mezőkitöltésére sokáig alkalmazták még a lapos donga jellegű poroszsüveg boltozatot.

Mivel épületállományunk jelentős részében találunk boltozatokat és az épületrekonstrukciós munkák során közvetlen kapcsolatba is kerülhetünk boltozatokkal kapcsolatos épületszerkezeti problémákkal, nem hiányohatnak az épületszerkezettanból a boltozatok alapismeretei sem.

A boltozati formák származtatása:

A boltozatok alakját íves felületekből származtatjuk. Hengerfelületből származnak: a dongaboltozat, ebből pedig a kolostorboltozat, teknőboltozat, valamint a római és román keresztboltozat. Gömb- ill. forgásfelületből származnak: a kupolaboltozat, csehboltozat és csehsüveg boltozat.

Alapfogalmak:

Vezérgörbe: az a görbe vonal, amelynek mozgásából származik a boltozati felület.

Boltozati mező: a boltozatos építmény falakkal vagy boltövekkel határolt része.

Boltsüveg, vaknegyed: a dongaboltozatot függőleges átlós síkokkal való metszése után kialakuló boltozati mezők.

Záradékvonal: a boltozati ív (vezérgörbe) legmagasabb pontján a boltozat tengelyvonalával párhuzamosan futó vonal.

Intradosz: a boltozat belső (alsó) felülete.

Extradosz: a boltozat külső (felső) felülete.

Ugyanott látható egy egyszerű dongaboltozat készítéséhez használatos mintaív és alátámasztó állványzat.

A boltozatokat tömör téglából vagy megfelelő szilárdságú terméskő elemekből falazták.

a szükséges nyílások kialakításához a zárt felületű boltozatok (pl. donga-, kolostor- vagy teknőboltozatok) áttörését fiókboltozatokkal oldották meg. A fiókboltozatok szerkezetét és falazásmódját mutatjuk be.

Födémszerkezet kialakítására a leggyakrabban a dongaboltozatot alkalmazták (főleg pincefödémeknél). A poroszsüveg boltozatot ilyenkor gyámfalakkal vagy haránt boltövekkel támasztották meg. Poroszsüveg boltozatok különböző falazási módjai (kupás, fecskefarkos és gyűrüs) láthatók.


szerző: ismeretlen

 




Formátumok


A dokumentum megtekinthető az alábbi formátumokban is:
- Microsoft Word Document formátum: http://barakk.hu/d160-Fodem.doc






 
Ugrás az oldal tetejére
Ugrás az oldal tetejére
BARAKK.HU címlap | Térkép | Kapcsolat|Honlap térkép

Építőanyag | Fürdőszoba | Kivitelezés | Beruházás | Szolgáltatás | Tudásbázis

Adatvédelmi nyilatkozat | A barakk.hu honlap látogatása a feltételek elfogadását jelenti


Készítette, üzemelteti:
 WWW.MAXELINE.HU Kft
 
Powered by MaXeline MXCMS8
 - CMS, hosting megoldások
 Barakk céginformáció
CégtörténetKapcsolat, elérhetőség
KertészetÉpítőanyagFürdőszobaKivitelezésBeruházások
BRAMAC WEBSHOPLEIER WEBSHOPPOROTHERM WEBSHOPSEMMELROCK WEBSHOPTONDACH WEBSHOP
Aktuális akciókAkciók archívum
ÉpítőanyagFürdőszobaKivitelező partnereink
Hírlevél ismertetőHírlevél feliratkozásHírlevél beállítások, adatok módosításaHírlevél leiratkozásElfelejtett jelszó a hírlevélhez
Cím, telefonszám, elérhetőségTérképOnline üzenetküldés
Letölthető háttérképekTudásbázis, fogalomtár